Műábránd 105. , avagy a LATAKRA Galéria története
A Lengyel Intézet galériáival kb. 2 évvel ezelőtt ismerkedtünk meg.
Mivel akkor már terveztük a nyitást a nemzetközi színtér felé-főleg Európára fókuszálva-, Bánki Ákos festőművész ismeretsége okán a Platán Galéria egyik megnyitóján találtuk magunkat.
Hamar kiderült, hogy a galéria nemcsak lengyel, de más nemzetközi művészekkel is foglalkozik, hasonlóan az annak pincéjében található LATARKA Galériához.
A két platformban közös a minőségre való törekvés mellett a kultúrák és generációk közötti párbeszéd elindítása, valamint a nyitás az érdeklődő közönség felé - mindezt minél magasabb művészi szinten.
Többek között azt kedveljük a LATARKA Galériában, hogy kísérletező szellemű csoportos kiállításokkal hívja fel a figyelmet a magyar és a külföldi fiatal művészek munkásságára.
Évről-évre egyre erősebb koncepcióval és markánsabb arculattal jelentkezik a budapesti galériák között, ami a különleges hívószavak és témák (pl. az ösztön vagy az elvágyódás) mellett annak a speciális látásmódnak is köszönhető, melyet a kurátorok személye garantál.
A galéria blogja, akárcsak a 105-ös Műábránd a kezdetekről is mesél:
"A mű-VÉSZ Pince a budapesti Lengyel Intézet támogatásával 2007 januárjában nyílt meg a Platán Galéria pincéjében, másfél éves működése alatt huszonhat egyéni és csoportos kiállításnak teret adva, bemutatkozási lehetőséget nyújtva ezzel több mint száz fiatal művész számára. A mű-VÉSZ Pince helyén 2013 szeptemberben nyíló LATARKA galéria elődje szellemiségét követi, friss koncepciójával új párbeszédek kialakítását kezdeményezi.
A koncepció legfontosabb elemei: nyitottság, dinamika és interdiszciplinaritás.
A művek és események kiválasztásánál az egyik fő alapelv a sokféleség, a művészeti ágak közötti határátlépések bemutatása és párbeszédbe állítása, valamint a művészeti élet szereplői és érdeklődő közönsége aktív és rendszeres részvételének ösztönzése. "
