A kiállítás egy olyan dialógus keretein belül mutatja be a két ország kifinomult művészeti értékeit, amely közvetlenül magyar és görög művészek között folytatódik. A helyszín kiválasztása, amely egy műemléképületnek nyilvánított fürdőépület közös kulturális kapcsolódásainkra irányul. A zene világnapján, Dóra Attila és Thanos Chrysakis rendkívüli hangzású zenei élménnyel színesíti az athéni megnyitót.

A kiállítási koncepció szerint az érzések és a művészi átélések tértől s időtől függetlenül is kialakulhatnak abban az esetben, ha a művész fizikai és lelki átélése egy adott időintervallumon belül megegyezik.  Ezekről az alkotói élményekről beszélnek majd a művészek, akiknek a művei először szerepelnek majd e közös kiállításon.

„Festészetemben korábban, inkább emocionális, mint filozofikus megközelítésből kiindulva dolgoztam. Abban az alkotói folyamatban kulcsszerepet töltött be a zene. A festészet és a zene közötti hasonlóságok, átfedések egyre jobban érdekeltek, és így már mind tudatosabban kerestem az adott gondolatsorhoz vagy a pillanatnyi lelkiállapotomhoz illő, inspiráló zenét. Később azonban, a zene csak a szellemi utazás segítségéül szolgált, és soha nem a zenét, vagy nem a zene alapján festettem, hanem az adott festészeti célomhoz kerestem megfelelő zeneművet. Ma már mintegy benső „zenei” képeket, koherens folyamatokat, szimbolikus jelrendszereket igyekszem ábrázolni festményeimen. (…)”(Festményeimhez néhány gondolat/ Révész Ákos)

/Forrás: koee2018.kormany.hu/

A kiállításról és a megnyitóról felvétel készül, melyet persze később megosztunk.